Padlizsánkrém, ahogy mi szeretjük

Ha padlizsánkrém, akkor ezer féle recept. Most azt írom, ahogy mi szeretjük.

Hozzávalók:
padlizsán, általában 1 nagy elég egy vacsorára 2 főre
1 kis fej lilahagyma
1 evőkanál majonéz
só, bors

A padlizsánokat a sütőben megsütöm, általában 40 perc alatt megsül, barna lesz kívülről, akkor már jó. Meghámozom, darabokra vágom, persze csak ha már kicsit kihűlt. Egy kis lilahagyma felét apró darabokra vágom, hozzáadom a padlizsánszeletekhez. Aki hagymásabban szereti, annak mehet az egész hagyma. Teszek hozzá majonézt, sót, borsot, majd az egészet botmixszerrel összeturmixolom. Én nem szoktam teljesen krémesre, egy kicsit darabos szokott maradni.

Friss kenyérrel, paradicsommal a legfinomabb.

Meggyes-fehércsokis minimuffin

Ma már muszáj volt beszereznem egy minimuffin formát. Volt egy, de az szilikonos volt és egyszer, amikor beleragadtak a muffinok, akkor mérgemben kidobtam. Nekem nemgyerebe volt. Jobban szeretem a teflonos megoldást és a papírkapszlis muffinokat. Úgyhogy a kikában vettem is egyet és hozzá 1500 papírkát is. Hamar el fog fogyni, az biztos.

Sütöttem egy Stahl féle mogyorós-fehércsokis sütit, mindjárt fel is dobom azt a recit is, és hát abból marad egy jó nagy adag fehércsokis-tejszínes krém. Kidobni nem akartam, megenni sem, mert nem vagyok egy fehércsoki rajongó. Ha csoki akkor az sötét legyen! Szóval íme a recept, amiben felhasználtam, de hát végülis a szokásos muffin recept ez:

Hozzávalók:
20 deka liszt
1 sütőpor
1 kefír
1 tojás
1 deci olaj
10 deka cukor
és a fehércsokis krém, amiben volt 10 deka fehércsoki, és 1 deci tejszín, 2 deka vaj, ezeket összeolvaszottam, de sztem sima fehércsoki darabkák is megteszik

egy marék meggy


A lisztet a sütőporral elkevertem. A többi hozzávalót is összekevertem egy edényben, hozzáadtam a sütőporos lisztet és belekanalaztam őket a minimuffinos papírkapszlikba. 160 fokon, légkeverésen sült 20-22 percig.

Ami még fontos, hogy ez a mennyiség másfél minimuffintepsire volt elegendő.

Eperlekvár és eperszörp

Idén eperből is akartam lekvárt főzni. Szerencsére Kata barátnőm is, így ő már utánjárt mindenféle taktikának, receptnek és okosságnak (mint ahogy mindig mindennek) és nekem már csak a tuti receptet kellett megtudnom tőle. És íme, roppant egyszerű és nagyszerű!

Hozzávalók: 3 kg eper, 1 kg cukor

Én olyan epret vettem, ami már kicsit túl érett volt, apró szemű, mert ide nem tök mindegy, úgyis összeturmixolom. Na, meg az volt a legjobb áron is. Epreket megmostam, lecsumáztam, félbevágtam és egy nagy edénybe tettem őket, rászórtam a cukrot és egy éjszakán át így álltak. Kata megtudta közben, hogy a szakértők kevergetik is ilyenkor, és lefekvés előtt én is megkevergettem, már vörös lében úsztak az eprek, az illata pedig fenséges volt. Az egész konyhában eperillat uralkodott. Másnap reggel még kevergettem néha, aztán feltettem a tűzre. Főzés közben is kevegetni kell néha, mondjuk egy 20 hónapos gyerkőccel nem lehet ott állni a tűzhely mellett és kevergetni kényelmesen a lekvárt, szóval meglöktem a hintát, beszalad, kever egyet, vissza a hintához a kertbe. Egy óra kevergetés után elég sok lé volt rajta, ebből mertem le pár merőkanállal, üvegbe töltöttem és megvártam míg kihűl, utána hűtő. Kész vagyunk a szörppel, ami isteni finom, hamar el is fogyott.
A lekvárt további 2 órán át főztem még, amíg megfelelően sűrű lett (hideg kistányérra csöpögtetve megdermed). Én nem szeretem az ilyen nagyon-nagy eperdarabokat benne, ezért kimertem pár merőkanálnyit, és a többit összeturmixoltam botmixszerrel, majd visszatettem azt a néhány kanál nagyszemű epret. Három óra főzés után előzőleg kifertőtlenített (forró vizet öntöttem bele) bébikajás üvegekbe mertem, majd kupakoltam, fejreállítottam őket pár percre és mentek a száraz dunsztba, jól becsomagolva egy dobozba a pincébe. 5 bébikajás üveg lett és 2 olyan normál méretű lekváros üveg. Tartósítószert nem tettem a kicsikbe, a nagyokba igen, abba egy kis szalicilt a tetejére.

2 nap után szedtem ki őket a dobozból (már szükségem volt tiszta konyharuhákra), 1 kis üveg már el is fogyott. Sztem télire már nem is marad.

Meggyes clafoutis

Már régóta szemeztem ezzel az édességgel, és hát vártam, hogy legyen végre cseresznye, mert minden recept cseresznyével írja. Ma végülis meggyel készítettem el, mert zuhogó esőben azért mégis lusta voltam elmenni cseresznyéért. De azzal is ki fogom próbálni, főleg azért, mert még lenne mit módosítani a recepten, hogy szerintem a tökéletes legyen.

De hogy mi is ez? A clafoutis (ejtsd klafuti) klasszikus francia édesség, amelyet hagyományosan nagy szemű, fekete cseresznyével készítenek.

Most Stahl Judit receptjét csináltam, de a neten kering jó pár változat. Mondjuk, már annyit azonnal módosítottam rajta, hogy a tejszín-tej arányát megváltoztattam és a tojások mennyiségét is, na, meg nem került bele reszelt citromhéj, mert nem volt itthon. Ami viszont fontos és tuti legközelebb másképp csinálom az a vanília, a holnaputáni cseresznyés változatba bourbon vaníliás cukrot teszek, imádom, isteni illata és íze van. Esetleg még egy kis fahéj is mehetne a tésztába a cseresznye mellé. Na, akkor a hozzávalók, szerintem:

4 tojás (én most 5 tojással csináltam, de elég édes-tojásrántotta feelingem lett és azt nem szeretem, szóval elég bele 4 is)
10 dkg cukor
1 citrom reszelt héja (ez kimaradt)
1 vaníliás cukor
10 dkg liszt
1 kk sütőpor
2 dl tejszín
0,5 dl tej
40 dkg meggy (hát én nem mértem, annyit tettem bele, hogy a hőálló üvegedényem alja tele legyen, szorosan egymás mellett meggyekkel)
porcukor és fahéj a tetejére

Az elkészítés pedig: kivajazni egy formát, amiben sütöd, én egy hőálló ikeás kör alakú üvegedényt választottam, ilyen magasabb a széle, mert emelkedik kicsit a süti. Aljára beleszórni a gyümölcsöt. A többi hozzávalót robotgéppel simára kevertem és ráöntöttem a gyümölcsökre. Előmelegített sütőben sütöttem 40 percig, mondjuk az elején 200 fokon, ahogy a recept írja, de a teteje már 6 perc után késznek volt nyilvánítható, szóval aztán lejjebb vettem a hőfokot és kapott egy alufólia-tetőt és további 34 percig sült még 160 fokon. Legközelebb alapból 160 fokon csinálom a légkeveréses üzemmódban.

Isteni finom lett, a felét be is nyomtuk kettecskén a Kiskorúval. Fotót sajna csak telefonnal csináltam, de a cseresznyés változatot majd megörökítem..
Íme:

Fetás-mentás padlizsánsaláta (Vrábel Krisztina receptje)

Mi mást vehettem volna Gina névnapjára, mint Vrábel Krisztina: Dolce vita Magyarországon című könyvét. Isteni receptek vannak benne, és mindegyik nagyon hamar elkészíthető.

A névnapomra én is ezt kaptam. Legalább nem kellett gondolkoznia, hogy milyen ajándékot vegyen nekem. Azóta minden nap készítek valami finomságot.

Ezt a receptet a nlc.hu oldalon találtam, és nagyon kiváncsi voltam az ízekre, és mit ne mondjak, eszméletlen finom!

Hozzávalók:

2 darab közepes padlizsán (én 1 nagyból csináltam)

20 dkg feta sajt
10-15 darab friss mentalevél
3 gerezd fokhagyma (én csak 1-et tettem bele)

1 darab szárított erős paprika (helyette morzsolt chili paprika ment bele)

3 evőkanál édes fehér balzsamecet (ez meg nem fehér balzsamecet volt, hanem csak barna)

1 dl napraforgóolaj

1 dl extra szűz olívaolaj

A padlizsánokat vágjuk apró kockákra, kontaktgrillben vagy teflonserpenyőben olaj nélkül pirítsuk meg őket. A fetát is kockázzuk fel azonos méretűre, és óvatosan keverjük el a kihűlt padlizsánkockákkal.

Az olajokat keverjük össze, morzsoljuk bele a paprikát, keverjük hozzá a felaprított fokhagymákat, az ecetet és a felaprított mentát. Öntsük az olajat a padlizsánra, majd hűtőben érleljük egy éjszakán át. Pirítósra szedhetjük, vagy húshoz köretnek is kínálhatjuk.

Szóval köszönet érte Krisztinának! (még ha nem is teljesen ugyanazt csináltam, de így is nagyon finom lett) A fotó pedig nem a legjobb, mert már nem volt kedvem bajlódni vele, azonnal meg akartam kóstolni!

Epres túrókrém

Uzsonnára kellett valamit gyorsan összeütnöm, amíg tart Thomas, a gőzmozdony mesélje a tv-ben (kb.8 perc) és ez pont kész lett. Nem kell hozzá sokminden, csak egy kis túró és eper, aminek ugye szenzonja van szerencsére, úgyhogy mindennap valami epres finomsággal lehet előrukkolni.

Hozzávalók (3 adag lett belőle):

30 dkg túró

30 dkg eper (mondjuk nem mértem, de kb ennyi lehetett)

1 evőkanál tejföl

1 fél banán

1 evőkanál porcukor

1 vaníliás cukor

Az epreket lecsumázom, megmosom és beleteszem egy edénybe. A banánt karikákra vágom és ráteszem, botmixszerrel összeturmixolom. Utána mehet bele a túró, a tejföl, a porcukor, és a vaníliás cukor is és újra turmixolok rajta egyet.

Én teljesen szétturmixoltam a túródarabokat, de akár meg is lehet hagyni nagyobb darabokra. A tetejére még lehetett volna tejszínt tenni, de hát addigra vége lett a mesének.